Tartalomjegyzék

 

A blogon található írások jegyzéke

(kategorizálva, linkekkel)


ELEMZÉSEK


Magyar irodalom

Janus Pannonius






Balassi Bálint






Batsányi János



Csokonai Vitéz Mihály





Berzsenyi Dániel




Kölcsey Ferenc





Vörösmarty Mihály








ISMERTETŐK


Magyar irodalom


Műfajok

A ballada műfaja (ismertető)



ÉRDEKESSÉGEK


Magyar irodalom


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés)

Kép
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás és figura etymologica található benne), vagyis ennél nagyobb hiúság már nincs. Ez idézet a Szentírás ószövetségi részéből, a Prédikátor könyvéből, melyet Salamon királynak tulajdonítanak.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés)

Kép
1789-ben született a vers. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé. Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. Hosszabb terjedelmű, melankolikus alkotás. A magányt szólítja meg a versben (nem egy személyt, hanem egy fogalmat). Egy olyan fogalomhoz szól, amely benne lakozik Csokonaiban, mely kényszerűen rá vár. A magányosságot várja, már a halált kívánja.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (elemzés dióhéjban)

Kép
A Vajda Julianna-szerelem olyan állapotban érte Csokonait, mikor minden reménye megvolt a boldogságra. Erről tanúskodnak A boldogság és Tartózkodó kérelem c. versei. Míg a Konstancinápoly c. verse inkább klasszicista, ezek a versek dalok, melyek az érzékenység világa felé viszik el Csokonait. Csokonai az Anakreoni dalok c. ciklusába sorolta be A boldogság c. versét. Anakreón sok olyan lüktető verssort alkalmazott, melyet Csokonai is szívesen használ.
Tovább »