Tartalomjegyzék

 

A blogon található írások jegyzéke

(kategorizálva, linkekkel)


ELEMZÉSEK


Magyar irodalom

Janus Pannonius






Balassi Bálint






Zrínyi Miklós


Batsányi János



Csokonai Vitéz Mihály





Berzsenyi Dániel




Kölcsey Ferenc





Vörösmarty Mihály








Petőfi Sándor







Arany János




ISMERTETŐK


Magyar irodalom





Világirodalom




Műfajok

A ballada műfaja (ismertető)



ÉRDEKESSÉGEK


Magyar irodalom

Zseni vagy tudós költő volt Csokonai?

Vajon Berzsenyi romantikus vagy klasszicista?

Miért volt Kölcseynek csak egy szeme?

Arany és Petőfi barátsága


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Hozzászólás csak Google-fiókkal lehetséges, és a hozzászólás nem jelenik meg azonnal, hanem jóváhagyásra várakozik (a spamek kiszűrése érdekében).

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés)

Kép
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás és figura etymologica található benne), vagyis ennél nagyobb hiúság már nincs. Ez idézet a Szentírás ószövetségi részéből, a Prédikátor könyvéből, melyet Salamon királynak tulajdonítanak.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés)

Kép
1789-ben született a vers. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé. Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. Hosszabb terjedelmű, melankolikus alkotás. A magányt szólítja meg a versben (nem egy személyt, hanem egy fogalmat). Egy olyan fogalomhoz szól, amely benne lakozik Csokonaiban, mely kényszerűen rá vár. A magányosságot várja, már a halált kívánja.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (elemzés dióhéjban)

Kép
A Vajda Julianna-szerelem olyan állapotban érte Csokonait, mikor minden reménye megvolt a boldogságra. Erről tanúskodnak A boldogság és Tartózkodó kérelem c. versei. Míg a Konstancinápoly c. verse inkább klasszicista, ezek a versek dalok, melyek az érzékenység világa felé viszik el Csokonait. Csokonai az Anakreoni dalok c. ciklusába sorolta be A boldogság c. versét. Anakreón sok olyan lüktető verssort alkalmazott, melyet Csokonai is szívesen használ.
Tovább »