A példázat (parabola) műfaja (ismertető)
A parabola görög eredetű szó (parabolé), amely egybevetést, összehasonlítást jelent. A parabolák a tanító célzatú mesékre és a Biblia példázataira vezethetők vissza.
Ezek a szemléltető történetek tömör, képies formában jelenítenek meg valamilyen igazságot.
Legtöbb elemük hozzájárul a tanulság kifejtéséhez, bár a történet kereksége érdekében minden példázatban vannak olyan elemek is, amelyek nem hordoznak lelki mondanivalót. A történetek belső logikája vagy a hozzájuk fűzött magyarázat mutatja meg, hogy mely elemeknek van jelentőségük a mondanivaló szempontjából.
A példázat más, mint a példabeszéd, amely szintén jelképes formában fogalmaz meg igazságokat, de ezt úgy teszi, hogy két eltérő dolog közt mutat fel hasonlóságot, tehát egy analógia által gyakran burkoltan prezentálja a mondanivalót.
Jézus azért tanított példázatok alkalmazásával, mert egyrészt sokféle embert kellett megszólítania, másrészt olyan igazságokat kellett bemutatnia, amelyek befogadására az emberek nem voltak felkészülve. Alig értették, miről beszél.
A tékozló fiú története az egyik legszebb példázat, melyben az apa megünnepli tékozló fiának hazatérését, pedig az mindenét elherdálta. A másik fia keményen dolgozott, őt mégsem ünnepelte soha, ezért az igazságtalannak érzi az apa döntését. Az apa azonban örül, hogy a fia megbánta bűnét és megtért. A példázat azt szimbolizálja, hogy Isten örül azoknak, akik visszatérnek hozzá.
Egy másik fontos példázat a mag elvetése, amellyel Jézus azt példázza, hogyan kel ki vagy szárad el Isten igéje az emberek szívében. A tanulság az, hogy a mag befogadására való képességet a talaj állapota határozza meg, azaz az emberi lélek minőségétől függ, hogy Isten szava otthonra talál-e benne.
További ismertető írásokért kattints a Tartalomjegyzékre!