Arany János: Toldi estéje (elemzés)
A trilógia középső része: Toldi szerelme
A középső résznek a 30 éves vonszolás nem tett jót: cselekménye szerteágazó, nincs szigorú szerkesztése, egységes kompozíciója. Már-már inkább verses regény, mintsem elbeszélő költemény.
Arany először a Daliás idők címet választotta neki, s nem szánt benne Toldinak főszerepet, csak történelmi korképet akart adni. Egy-egy éneket megírt, aztán abbahagyta, és mikor újra elővette, elölről kezdte megint. A színes történetben sokféle műfaj váltogatja egymást: klasszikus eposzok, lovagregények, lélektani történeti regények, népmesék elemei keverednek. Végül a Toldi szerelme címet adta neki.
Azonosságok a Toldi és a Toldi estéje között
(szempontok a két mű összevetéséhez)
Azonosságok a trilógia első és utolsó része között:
1. Azonos helyszínek:
A történet elején mindkettőben Nagyfalu.
A bajvívás helyszíne: Buda.
2. Azonos szereplők:
Mindkettőben szerepel Toldi és Nagy Lajos király.
Mindkettőben szerepel Bence, csakhogy a Toldiban az öreg Bence szerepel, aki még Toldi apját is szolgálta, a Toldi estéjében pedig annak a fia, aki abban az időben már szintén öregember, bár Toldinál fiatalabb.
Mindkettőben szerepel egy testvérpár, akik sikertelenül vívnak meg az idegen bajnokkal.
Mindkettőben van egy idegen bajnok, a Toldiban egy cseh, a Toldi estéjében egy olasz, akit le kell győzni.
3. Azonos motívumok:
Toldi elindul a szülőfalujából és 3 nap alatt Budára ér.
A két testvérpár alulmarad a külföldi bajnokkal szemben.
Toldit kigúnyolják, csúfolódnak rajta: az első részben Toldi György vitézei dárdával dobálják, a harmadik részben a király apródjai gúnydalt énekelnek róla.
Toldi gyilkosság bűntettébe esik: az első részben egy malomkővel, a harmadik részben a menteujjába rejtett buzogánnyal gyilkol.
Toldi megküzd az idegen bajnokkal és legyőzi, megöli.
A bajvívás előtt Toldi nagyban iszik (borozik) és táncol.
Végül kegyelmet kap a királytól.
Milyennek mutatja Toldit a Toldi estéje?
A Toldi estéjében Toldi alakja sokkal ironikusabb, sokkal tragikusabb, mint az első részben. Nagyon sok olyan színt tartalmaz, amely kétessé teszi Toldi önmagáról kialakított képét. Mert milyennek látja magát Toldi?
Egy erős, megfellebbezhetetlen ítéletű, nemzeti értékeket képviselő hősnek tartja magát, és Arany hajlik rá, hogy igazat adjon neki.
Ezt abból sejtjük, hogy annak ellenére, hogy az öreg Toldi begyöpösödött és rozsdásak a szerszámai, az események őt igazolják, mert nincs olyan vitéz, aki kiálljon, aki a magyar zászlót meg tudná őrizni. Az agg Toldinak kell feljönnie öregen, s ő különösebb erőfeszítés nélkül legyőzi az olasz vitézt. És épp az olasz kultúráját fogadta be az udvarba a király!
A Toldi estéje központi kérdése
Toldi és Lajos király vitája tükrözi a mű fő problematikáját. Arany dilemmája: a régit vagy az újat, a magyart vagy az idegent válasszuk?
Toldinak nem tetszik, hogy az Itáliában tanult fiatalok csak a szellemüket művelik ki, a testüket nem, és eltunyulnak, léhák. Háborúban semmit se érünk velük, viszont a nyelvüket úgy forgatják, mint a mérgezett tőrt.
„Mert, ha gyalu nélkül bunkósbot az elme; / Gyakran kétélű tőr lesz az kiművelve.”
Azaz ha valaki eddig nem használta az eszét, és most egyszerre kiművelik az elméjét, akkor lehet, hogy arra fogja használni a megszerzett tudást, hogy másoknak ártson.
Halad a kor, ez igazolja Lajos királyt: már nem a testi erő a fontos a csatákban, mert megjelent a puskapor. Az ész fog diadalmaskodni, a jövő nemzedék ésszel hódít, nem testi erővel. A puskaporban az ész ereje győz.
Az értékrend átalakulása
A magyar ifjak Itáliában az elkényelmesedést, az észbeli tudás biztonságát sajátították el, és ez rossz Toldi szerint. Az olaszok más mentalitásúak, mint a magyarok: az olasz délszaki nép, hamarabb érnek és kötetlenebb életmódot folytatnak. Az ő utánzásuk az addigi magyar értékrend felborulását okozta.
A magyar kultúrát és a magyar nyelvet a magyar nemzetnek kell ápolnia. A magyar ember számára a magyar nyelv a legősibb és a legegyetemesebb. Ezt félti az öreg Toldi.
A mű alapgondolata: a nemzeti és a globalista kultúra ütközése
Toldi képviseli a műben a nemzeti kultúrát, míg a király apródjai, akik Itáliában tanultak, nemzetközibb, kevertebb kultúrájúak. Ha behozzák a sok idegen szokást, ami kiszorítja a magyart, azzal a magyar kultúra szegényedik: kevert lesz vagy teljesen idegen.
Ez a probléma Arany korában nagyon időszerű volt, mivel az osztrákok germanizálni akarták a magyarságot, és ma is teljesen aktuális. Ma is az a kérdés, hogy mi, a világ népei akarunk-e egyformák lenni, engedünk-e a globalizmusnak, vagy mindenki megőrzi a saját kultúráját és nyelvét.
A kétélű tőr, amilyen kiművelve lesz az elme, veszélyes fegyver azok kezében, akik rosszindulattal jönnek, és alá akarják ásni a magyar kultúrát.
A Toldi estéje üzenete
A mű jelentése összetett. Nincs benne a „válasz”, nincs megmondva a „helyes út”, inkább a kérdésfelvetés volt a cél: a magyarság megtartsa-e nemzeti jellegét vagy igazodjon Európához?
Mivel a költő nem áll egyik vélemény mellé sem, az ő számára feltehetőleg az lehetett a válasz, hogy meg kell találni az arany középutat: az idők szavát is meghallani, mert különben lemaradunk, de a múltból is megőrizni azt, ami értékes, és úgy válni európaivá, hogy közben a magyarságunkat, nemzeti jellegünket is megőrizzük, ami az identitásunk alapja.
_______________________________________________________________________
Részletes elemzés ITT olvasható.
További elemzésekért kattints a Tartalomjegyzékre!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Hozzászólás csak Google-fiókkal lehetséges, és a hozzászólás nem jelenik meg azonnal, hanem jóváhagyásra várakozik (a spamek kiszűrése érdekében).