A ballada műfaja (ismertető)
Hogyan keverednek a műnemek a balladában?
A ballada lírai műfaj, mert sokszor lélektani témájú, versben szól, rímes, strófákra van tagolva. De főleg metaforikus nyelve miatt. A lírára jellemző szubjektivitás is benne van, az egyéni látásmód.
A ballada epikai műfaj is, mert elbeszélés jellegű, vagyis egy történetet mond el. Folyamata, vonala van, elmesélhető, cselekményes.
Végül a ballada drámai műfaj is, mert párbeszédek, monológok vannak benne, de főleg azért, mert konfliktus van benne.
Mi az a balladai homály?
Balladai homály: a verset szándékoltan titokzatossá, sejtelmessé teszi a költő mindenféle utalásokkal, rávezetésekkel, időbeli-térbeli kihagyásokkal. Nem mond el mindent konkrétan, hanem rábízza az olvasóra.
A balladák témája
A balladák általában valamilyen nagy, tragikus fordulatról szólnak: elvesztett gyermekről, szerelmesről, szülőről vagy valamilyen jellembeli fogyatékosságról. Sok borzalom van bennük. Néhány szóba sűrített nagy, tragikus feszültség, és sok kihagyás.
Eredetileg énekelték őket, dallamszerkezetükben sok volt a hajlítás, ami emlékeztet a beszédre. Ereszkedő dallamvilág jellemzi, amely a legrégebbi eredetű.
Legmagasabb szintre hazánkban Arany János emelte a műfajt. Sok történelmi balladát írt. Pl. Hunyadi-mondakör versei: Both bajnok özvegye, Szibinyáni Jank (Hunyadi János szerb neve, ők rácoknak hívják magukat), V. László, Mátyás anyja. Ennyi készült el.
Mi a románcos befejezés?
A ballada lehet románcos befejezésű is. Ez azt jelenti, hogy nem tragikus, és nem is komikus. A vége feloldódik, nem lesz drámai. Ilyen románcos befejezésű ballada például a Mátyás anyja.
Szintén gyakori a balladákban a töredékes beszéd, pl. az V. Lászlóban.
Székely balladák: Kőmíves Kelemen, Kádár Kata, A halálba táncoltatott leány.
Erdélyi János gyűjtött sok népdalt, készített népköltészeti gyűjteményt.
További ismertető írásokért kattints a Tartalomjegyzékre!
