Mi a kapcsolat Balassi Bálint szerelmi költészete és istenes versei között?

Balassi Bálint, akinek szerelmi költészete és istenes versei között érdekes hasonlóság van
Balassi Bálint istenes versei kapcsolatba hozhatók szerelmi költeményeivel, áthallások találhatók a kettő között.

Az amor sanctus, azaz „szent szerelem”

Balassi istenes verseiben nemcsak a reformáció hatása érvényesül, hanem még a középkori himnuszok hatása is, melyeknek az volt a fő jellegzetességük, hogy a bennük kifejeződő vallásos rajongás alig különbözött a földi szerelemtől – ezt nevezték amor sanctusnak, azaz „szent szerelemnek”.

Ez a tradíció megtermékenyítő hatással volt Balassi költészetére, hiszen a szerelmi líra és az istenes költészet nála szerves egységet alkot. különösen korai istenes verseiben feltűnő a szerelmes versekkel való rokonság.

A beszédhelyzet és az érvelés

Verseiben Balassi Istenhez hasonlóképpen fohászkodik, mint ahogy egy szerelmes férfi eseng imádottjához, és Isten is éppoly elérhetetlen, mint a kiszemelt hölgy. Ha Balassi úgy érzi, Isten elfordult tőle, amiatt éppúgy panaszkodik, mint amikor imádottja kegyetlen hozzá, elutasítja vagy játszadozik vele.

Istentől és a nőktől is megértést, megbocsátást, kegyelmet kér, tehát nagyon hasonló a versek alaphelyzete is. Ebből adódóan az érvelés is hasonló, sőt, sokszor a megfogalmazás is: a szerelmi költészetében használt kifejezések felbukkannak istenes verseiben is.

Például A Bizonnyal esmérem rajtam most erejét... kezdetű Anna-vers mellett ott áll a Bizonnyal esmérem rajtam nagy haragod... kezdetű istenes vers. A megszólítást kivéve nagyon hasonló a kettő.

A verselés és a gondolatmenet

Balassi még a versformát is átemeli szerelmi költészetéből istenes verseibe, nem törődve azzal, hogy a vallásos tartalom és a profán ritmus ütni fogja egymást.

Istenes versei közül a legtisztábban vallásos jellegű mű a Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott című vers, de gondolatmenetében itt is a szerelmi énekek gondolatmenetét alkalmazza, ha ellentétes értelemben is.

_______________________________________________________________________

További ismertető írásokért kattints a Tartalomjegyzékre!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Hozzászólás csak Google-fiókkal lehetséges, és a hozzászólás nem jelenik meg azonnal, hanem jóváhagyásra várakozik (a spamek kiszűrése érdekében).

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés)

Kép
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás és figura etymologica található benne), vagyis ennél nagyobb hiúság már nincs. Ez idézet a Szentírás ószövetségi részéből, a Prédikátor könyvéből, melyet Salamon királynak tulajdonítanak.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés)

Kép
1789-ben született a vers. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé. Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. Hosszabb terjedelmű, melankolikus alkotás. A magányt szólítja meg a versben (nem egy személyt, hanem egy fogalmat). Egy olyan fogalomhoz szól, amely benne lakozik Csokonaiban, mely kényszerűen rá vár. A magányosságot várja, már a halált kívánja.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (elemzés dióhéjban)

Kép
A Vajda Julianna-szerelem olyan állapotban érte Csokonait, mikor minden reménye megvolt a boldogságra. Erről tanúskodnak A boldogság és Tartózkodó kérelem c. versei. Míg a Konstancinápoly c. verse inkább klasszicista, ezek a versek dalok, melyek az érzékenység világa felé viszik el Csokonait. Csokonai az Anakreoni dalok c. ciklusába sorolta be A boldogság c. versét. Anakreón sok olyan lüktető verssort alkalmazott, melyet Csokonai is szívesen használ.
Tovább »