Adatvédelem

 Adatvédelmi Nyilatkozat

Az alábbi Adatvédelmi nyilatkozat leírja, hogyan gyűjtjük, használjuk és védjük az Ön adatait az Irodalmi Blog (a továbbiakban: „Blog”) használata során.


1. Adatgyűjtés és naplófájlok

Mint a legtöbb weboldal, ez a Blog is használ naplófájlokat. Ezek az adatok tartalmazzák az Ön IP-címét, a böngésző típusát, az internetszolgáltatót (ISP), a dátumot és időpontot, valamint a kattintások számát. Ezeket az információkat kizárólag trendek elemzésére és az oldal adminisztrációjára használjuk, nem kapcsolhatók össze személyazonosításra alkalmas adatokkal.


2. Sütik (Cookies) és Web Beacon-ok

A Blog sütiket használ a látogatók preferenciáinak tárolására és a felhasználói élmény javítására.


3. Google AdSense és a DoubleClick Cookie

A Google mint külső hirdető, sütiket használ hirdetések megjelenítésére ezen a webhelyen.

A Google a DoubleClick sütit használja, amely lehetővé teszi, hogy a hirdetéseket a felhasználók látogatási szokásai alapján jelenítse meg ezen és más webhelyeken.

A felhasználók kikapcsolhatják a DoubleClick süti használatát a Google hirdetésekkel kapcsolatos beállításaiban: Google Ad Settings.


4. Harmadik féltől származó hirdetések

A Blogon más hirdetési hálózatok is megjeleníthetnek hirdetéseket, amelyek szintén használhatnak sütiket vagy technológiákat a hirdetések hatékonyságának mérésére. A Blog tulajdonosának nincs hozzáférése és ellenőrzése ezen harmadik felek által használt sütik felett.


5. Kapcsolatfelvétel

Ha bármilyen kérdése van az adatvédelmi irányelveinkkel kapcsolatban, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a Kapcsolat oldalon található űrlap segítségével!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Hozzászólás csak Google-fiókkal lehetséges, és a hozzászólás nem jelenik meg azonnal, hanem jóváhagyásra várakozik (a spamek kiszűrése érdekében).

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés)

Kép
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás és figura etymologica található benne), vagyis ennél nagyobb hiúság már nincs. Ez idézet a Szentírás ószövetségi részéből, a Prédikátor könyvéből, melyet Salamon királynak tulajdonítanak.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés)

Kép
1789-ben született a vers. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé. Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. Hosszabb terjedelmű, melankolikus alkotás. A magányt szólítja meg a versben (nem egy személyt, hanem egy fogalmat). Egy olyan fogalomhoz szól, amely benne lakozik Csokonaiban, mely kényszerűen rá vár. A magányosságot várja, már a halált kívánja.
Tovább »

Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (elemzés dióhéjban)

Kép
A Vajda Julianna-szerelem olyan állapotban érte Csokonait, mikor minden reménye megvolt a boldogságra. Erről tanúskodnak A boldogság és Tartózkodó kérelem c. versei. Míg a Konstancinápoly c. verse inkább klasszicista, ezek a versek dalok, melyek az érzékenység világa felé viszik el Csokonait. Csokonai az Anakreoni dalok c. ciklusába sorolta be A boldogság c. versét. Anakreón sok olyan lüktető verssort alkalmazott, melyet Csokonai is szívesen használ.
Tovább »