Zseni vagy tudós költő volt Csokonai?

Csokonai Vitéz Mihály, aki egyszerre zseni és tudós költő
Kétféle költőtípust ismerünk: a zseni költőt (poeta natus) és a tudós költőt (poeta doctus). A született tehetség és a tanult képesség azonban nem feltétlenül áll konfliktusban egymással.

Mi jellemzi a zsenit és mi a tudós költőt?

A zseni könnyedén ír verset, s ha egyszer megszállja az ihlet, akkor megírja a verset, és kész. Úgy hagyja, ahogy egyszer leírta, nem javít át rajta semmit, nem dolgozik rajta tovább. Úgy tekinti a legjobbnak, ahogy elsőre sikerült. Lehet, hogy változtatással, bármilyen kis változtatással csak rontana rajta.

A tudós költő ezzel szemben a rímek és rímképletek nagy ismerője. Rengeteget dolgozik a művein, mindig újra és újra átformálja, alakítja őket. Neki az esze is dolgozik, nemcsak az alkotóereje.


Melyik volt Csokonai az ihletforrása, munkamódszere alapján?

Csokonai egyszerre volt tudós költő és zseni is. Olyan költő, aki könnyedén és gyorsan alkot ihletből, ösztönös tehetséggel, és új dolgokat hoz létre, eredeti dolgokat teremt, de ugyanakkor kínosan ügyel a változatos szótagszámokra, a rímképletre, követi az antik mintákat, csiszolgat is, bonyolult formák és filozófia is van a verseiben.

Megvolt benne a poeta natus (született költő) könnyedsége és a poeta doctus (tanult költő) alapossága is. Vagyis a született tehetség és a tudatos alkotó párosult a személyében.

Újra meg újra dolgozott a versein, mindig próbálta jobbá csiszolni, javítani őket. Bármit lehet mondani Csokonai verseire, csak azt nem, hogy unalmasak, hiszen olyan ritmus lüktet bennük! Ugyanakkor ez a ritmus változatos is, a rímek varázsával él. Annyi báj, ritmus, lüktetés és rímbeli változatosság van a verseiben!


Az alábbi táblázat összefoglalja a zseni és tudós költő jellemzőit:

JellemzőZseni (Poeta natus)Tudós (Poeta doctus)
ForrásIhlet, ösztönös tehetségTanulás, antik minták, tudás
MunkamódszerKönnyed, gyors írásCsiszolgatás, javítás, variánsok
CsokonainálFriss képek, népnyelvBonyolult formák, filozófia

Csokonai tehát tudós költő, mert többször átjavítja, csiszolgatja műveit, és zseni költő is (ösztönös tehetség), mert teremtő költő a képek gazdagsága, a szóválasztás tekintetében.

Persze a kisebb költők agyában is megfogantak jó gondolatok, teremtettek új rímeket, ők is írtak úgy, mint Csokonai. Mégis ő a csúcs, aki messze kiemelkedik a kor kis költői közül.

_______________________________________________________________________

További érdekességekért kattints a Tartalomjegyzékre!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés)

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés)

Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (elemzés dióhéjban)