Irodalmi Blog

Kölcseyt többnyire a Himnusz szerzőjeként ismerjük, pedig nemcsak költészetével igyekezett előmozdítani a fejlődést. Nagyon fontos volt számára a haza szolgálata, ezért is lett országgyűlési követ 1832 novemberében. Ekkor elkezdte írni Országgyűlési napló című munkáját (míg követ volt, addig írta). Perzselő, nagy hatású szónoklatokkal próbálta felhívni a kortársak figyelmét az országot sújtó problémákra. Például síkra szállt a jobbágyfelszabadításért 1834-ben. De a magyar nyelv érdekében is tartott egy nagy hatású beszédet.

Az ősköltészet mai felfogása a német romantikában fogalmazódott meg, amikor az ősi egység felbomlott: mesterséges közvetítők álltak az egyén és a világ közé. Az ősi egység az egyszerű nép dalaiban maradt meg. Az ősköltészet kutatásában az jelenti a nehézséget, hogy kevés forrás maradt ránk, ráadásul a források többet beszélnek a forrás szerzőjéről, mint a forrásban leírt jelenségről. A magyarok elődeiről szóló, honfoglalás előtti történeti feljegyzések és szövegek a régi magyar irodalom forrásai.

A példázat műfajával irodalmi tanulmányaink során elsőként a  Bibliá ban találkozhatunk , s azon belül az Újszövetség ben, ahol számtalan rövid elbeszélés található, s ezek közt sok a példázat, más szóval parabola . De mi is az a parabola? A parabola görög eredetű szó (parabolé), amely egybevetést, összehasonlítást jelent. A parabolák a tanító célzatú mesékre és a Biblia példázataira vezethetők vissza. Ezek a szemléltető történetek tömör, képies formában jelenítenek meg valamilyen igazságot. Legtöbb elemük hozzájárul a tanulság kifejtéséhez, bár a történet kereksége érdekében minden példázatban vannak olyan elemek is, amelyek nem hordoznak lelki mondanivalót. A történetek belső logikája vagy a hozzájuk fűzött magyarázat mutatja meg, hogy mely elemeknek van jelentőségük a mondanivaló szempontjából. A példázat más, mint a példabeszéd, amely szintén jelképes formában fogalmaz meg igazságokat, de ezt úgy teszi, hogy két eltérő dolog közt mutat fel hasonlóságot, tehát egy analógia ált...

A Zrínyi második éneke Kölcsey halála évében, 1838-ban született. Ez a költő utolsó előtti költeménye. Egy kilátástalan politikai helyzetben volt az ország, miután az 1832-36-os országgyűlési refompróbálkozás kudarcba fulladt. A bécsi kormányzat terrorintézkedései, a Wesselényi per véget vetettek a magyar ellenzék harcának, sokakat visszariasztott a további küzdelemtől.

A vén cigány 1854 nyarán, július-augusztusban íródott. Ez az idős Vörösmarty utolsó befejezett költeménye, hattyúdala, amely hosszú hallgatás után született. Szélsőséges, iszonytatóan öngyötrő vers. A költő néha olyan képeket használ, amelyekből azt érezzük, hogy mintha nem lennének tudatosak, mintha a beszélő gondolatai, képzelete kicsúszna az ellenőrzése alól.

Az Előszó 1850-51 telén született Baracskán. Vörösmarty lírájának kiemelkedő alkotása, a világosi katasztrófa egyik első megjelenítője. Nagy, szenvedélyes gondolati vers, amelyben sok bánat, kétségbeesés szólal meg. Hangulatára a szabadságharc bukása nyomta rá a bélyegét.

1846-ban elégedetlenségi megmozdulások voltak Európában. Galíciában a lengyel nemesség, mely a jobbágyok érdekeit is képviselte, felkelt a Habsburgok ellen. A felkelést egy hátba szúrás jellegű fondorlattal verte le a Habsburg udvar. A parasztokat a nemesség ellen fordította, így azok vasvillákkal és egyéb fegyverekkel lerohanták a nemeseket. Ezután Bécs a parasztlázadást is vérbe fojtotta.

A mű a reformkor radikálisabb korszakában született (akkor, amikor már megjelent Petőfi, és a fiatalok radikálisabb nézetei is kezdtek tért hódítani). A reformkor a magyar és a közép-kelet-európai régiókban a nemzetté váló öntudat, a független, szabad országot akaró nemzetek korszaka. Ezek a nemzetek társadalmi, gazdasági, politikai változtatásokkal, reformok útján (törvényesen és békésen) akarnak szabad országgá válni.

A Szózat első változatát Vörösmarty 1835-ben készítette, végleges formája 1836-ban született meg. Történelmi háttere: az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés, amit a Habsburgok feloszlattak. Ekkor mindenkinek színt kellett vallania a Habsburg-ház vagy a magyarság mellett. Az országgyűlés siralmas befejezése után kenyértörésre került sor a bécsi udvar és a nemzet között. Az ellenzék vezérét, Wesselényi Miklóst perbe fogták, Kossuth Lajost letartóztatták.